Fél pont. Ennyi hiányzott ahhoz, hogy a dobogón álljunk. De vajon ez érdemel nagyobb figyelmet vagy inkább az, hogy hogyan jutottunk el a negyedik helyre? Hogy mi történt abban a két napban amikor országos történelem versenyen vettünk részt? Röviden elmesélem a főbb programokat.

A pénteki napon a Lakitelekre való megérkezés is egy külön program volt, hiszen saját tanárainkkal utaztunk el az esemény helyszínére. A hangulat kötetlen és vidám volt. A megérkezésünkkor mindenkit lenyűgözött a terület szépsége és pozitív sugárzása, mivel több nagyobb épület is volt a helyszínen gondosan kialakítva és karbantartva. Mikor megérkeztünk a versenyre és bejelentkeztünk a buszokhoz mentünk, hiszen ez a program nem csak középiskolás, hanem általános iskolás diákoknak is úgyszintén meg volt rendezve, így több buszra volt szükség. Kis fennakadás történt, mivel az egyik busz nem indult, így várnunk kellett, de ekkor kiderült számunkra, hogy nincs miért aggódni a verseny során, mert látva a programszervezők arcát, mindenki nyugodt volt és türelmes. Ezáltal arra következtettem, hogy ha nem is lesz zökkenőmentes az utunk, de a szükséges információkat meg fogjuk kapni, ahhoz, hogy kellőképpen helyt tudjunk állni a megmérettetésen.

Első utunk a Kiskun Múzeumba vezetett, ahol megfigyeltük különböző korok régészeti tárgyait, meglátogattunk egy kisebb múzeumot a területen belül és egy alul hajtós szélmalmot is megnézhettünk. Eközben a versenyhez szükséges információkkal láttak el minket. Ezután Szankra mentünk, ahol ebéddel vártak minket és közben egy kisebb összeállítást is megnézhettünk a város főbb helyszíneiről. A következő program a Szankon lévő Kiskun Emlékhely meglátogatása volt. Itt három csoportra osztottak minket és vetésforgóban váltottuk egymást. Körülbelül húsz percet töltöttünk el minden programon az Emlékhelyen belül. A mi csoportunk elsőként az udvaron levő házakat, kunhalmot és kettős körárkot vette szemügyre aztán az épületben egy kisebb előadást hallgattunk meg a tatárjárással kapcsolatban illetve egy makettet is megfigyeltünk. Külön tetszett az, hogy a helyiség fala kiemelkedő évszámokkal és képekkel volt kirakva és díszítve, ami segített is a későbbi feladatok megoldásánál. Végül egy moziteremben nézhettünk meg egy videót, amiben a kunok és magyarok kapcsolatának fejlődése volt hangsúlyos. Amikor visszaértünk a Népfőiskolára a Kölcsey Házba léptünk be, ahol sorsolással eldőlt, hogy egy-egy általánosiskolás csapat melyik középiskolás csoportot kapja meg a feladat végrehajtásához, aminek a lényege egy történelmi jelenet eljátszása volt.