Galéria
Időutazás a múltba a 10. B osztállyal
A 10. B osztálya NEP program keretein belül látogatást tett 2026. március 26-án Bugacon, az Aranymonostor Látogatóközpontban Lepp Krisztina oktató és Nagy Zsuzsanna Judit igazgatónő kíséretében.
A 10. B osztálya NEP program keretein belül látogatást tett 2026. március 26-án Bugacon, az Aranymonostor Látogatóközpontban Lepp Krisztina oktató és Nagy Zsuzsanna Judit igazgatónő kíséretében.
A kecskeméti Katona József Múzeum régészei 2010-ben kezdték meg a munkát Bugac nagyközség mellett található Monostordombon, ahol azóta is folyamatosan zajlanak az ásatások. A látogatóközpont munkatársai napi kapcsolatban vannak a terepen dolgozó régészekkel, így első kézből tudják meg a legújabb információkat, amelyekről aztán a látogatóknak is mesélnek. Ez nemcsak a látogatóközpont és a feltárást végző kecskeméti Katona József Múzeum remek együttműködése miatt van így, hanem azért is, mert a régészek a látogatóközponttól pár száz méterre dolgoznak.
Az Aranymonostorban tett látogatásunk egy 13 perces, szélesvásznú élményfilmmel indult, amit szó szoros értelmében kell érteni, mert a filmet 180 fokban vetítik a falra. A film azt mutatta be, hogy a hajdan itt található Pétermonostora település milyen fontos szerepet töltött be a 12-13. századi Magyar Királyság életében, illetve, hogy a Magyar Királyság milyen gazdasági és kulturális szerepet töltött be akkor Európán belül. tatárjárás tragikus pusztításával zárult. A film megrendítő ereje mély nyomot hagyott bennünk. A film után VR-szemüvegeken keresztül a korabeli virtuális valóságban is megmerítkezhettünk, mintegy hidat képezve múlt és jelen között.
A film után tárlatvezetés során jártuk be a kiállítást, amelynek gazdag anyaga szinte kimeríthetetlen forrása volt a tudásnak. A kiállítás elképesztően gazdag leletanyaggal bír. Vezetőnk, Endre Máté, nemcsak a leletek történetét tárta fel előttünk, hanem arra is választ adott, miként nyerte el nevét az Aranymonostor. Mint megtudtuk, a feltárt tárgyak között rendkívül magas számban fordulnak elő aranyból készült vagy aranyozott leletek, melyek a kor gazdagságát és jelentőségét hirdetik. A kiállítótér „aranyfolyosója” e dicsőséget idézi meg, míg az égetett fa motívuma a tatárjárás pusztításának állít emléket. A földből előkerült leletek nemcsak hazai, de európai viszonylatban is kiemelkedő értéket képviselnek. E kincsek méltó módon kaptak helyet a látogatóközpont kiállítóterében, ahol a múlt dicsősége és törékenysége egyszerre válik átélhetővé.
A tárlatvezetést követően Utunk a múlt rétegei felé vezetett: a Katona József Múzeum régészei által 2010 óta kutatott Monostordomb felé haladtunk, az Árpád-házi szentek útján. A föld mélyéből feltáruló történelem szinte kézzelfogható közelségbe került. A látogatóközpont munkatársai szoros, mindennapi kapcsolatban állnak a terepen dolgozó szakemberekkel, így az itt elhangzó ismertetők nem csupán ismeretközlések, hanem a felfedezés örömének friss lenyomatai is.
Az elmúlt évek feltárásai során kirajzolódott egy hajdan virágzó település képe: a monostor temploma, a kolostor jelentős része, valamint a hozzájuk kapcsolódó temetők tanúskodnak az egykori élet gazdagságáról. A sírok nagy száma arra enged következtetni, hogy a település lakossága akár több ezer főt is számlálhatott. A régészek rábukkantak Pétermonostora kövezett főterére is, melyet egykor lakóházak sokasága övezett. E városkép középpontjában emelkedett a monumentális, kéttornyú, háromhajós bazilika, félköríves szentélyzáródással, valamint a hozzá kapcsolódó premontrei kolostor.
A program zárásaként egy Kahoot-játék során adhattak számot a tanulók a megszerzett ismeretekről, játékos formában összegezve a közel háromórás élmények tanulságait.
Összegzésképpen elmondható, hogy e látogatás nem csupán ismeretbővítő kirándulás volt, hanem valódi időutazás: egy modern, letisztult környezetben megvalósított találkozás a történelemmel, amely maradandó élményt és értékes tudást adott a résztvevőknek.