A Szakképzés 4.0 stratégia 2019. 26. Beavatkozása: Egységes minőségirányítási rendszer (MIR) bevezetése és működtetése. A 2019. évi LXXX. Törvény a szakképzésről 19.§ (3) szerint: A szakképző intézmény a tevékenységét minőségirányítási rendszer alapján végzi. A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Kormányrendelet 47-50.§- ai meghatározzák a szakképző intézmény minőségirányítási rendszerét és a 332.§ a hozzá kapcsolódó külső értékelési rendszert.
Kiskunlacháza Budapesttől 40 km-re, délre eső Csepel-sziget melletti település a Kiskunság szélén, az 51-es számú közlekedési főút mentén. Lakosainak száma: 9 000 fő. Népessége az elmúlt években stagnál. Óvoda, általános iskola és középiskola működik a városban. Az iskola jogelődje a 222. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet volt, ipari és szolgáltató szakmákkal. Az iskolaszerkezet változása a rendszerváltás után felgyorsult. A tisztán szakmunkásképzést folytató intézet, érezvén a szakképzésbe jelentkezők számának csökkenését, élt a szakközépiskolai irányok felvételének lehetőségével, így tudta biztosítani a közel állandó tanulólétszámot, és az iskola fennmaradását. A szakágazatok bővítésével a fejlődés útjára is léptünk. Így a hajdani szakmunkásképzőből mára többcélú középfokú oktatási intézmény lett, amely nappali tagozaton négy szakgimnáziumi ágazattal (informatika, építészet, közgazdaságtan, szépészet), és négy szakma (asztalos, eladó, festő, hegesztő) megszerzésének lehetőségével várja a diákokat. A középiskola beiskolázási körzete a Ráckevei és Szigetszentmiklósi Járás teljes területét illetve a Dabasi Járás nyugati területét fedi le. Jelenlegi tanulólétszámunk a Kiskunlacházi Szakközépiskolában, mint az Érdi Szakképzési Centrum tagintézményében: 548 fő, 425 fő nappali tagozaton, 123 fő felnőttoktatásban - a teljes tanulói létszámból hátrányos helyzetű diák 6 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 4 fő. Összesen 39 fő pedagógussal (főállású és óraadó együtt), 1 fő könyvtáros, 2 fő iskolatitkár, 7 fő technikai dolgozóval végezzük el munkánkat. Iskolánkban a legtöbb gimnáziumi szakágazat negyedik évét követően lehetőség van technikusi végzettség megszerzésére is (4+1 év). Az építészetnél magasépítési technikus, a közgazdasági szakágazaton pénzügyi-számviteli ügyintéző, informatika szakágazaton informatikai rendszer- üzemeltető végzettség szerezhető az érettségi vizsgát követően.
A Minőségirányítási rendszer személyi hatálya kiterjed az Érdi SZC Kiskunlacházi Technikum és Szakképző Iskola oktatóira. A Minőségirányítási rendszer szervezeti hatálya kiterjed az Érdi Szakképzési Centrum Kiskunlacházi Technikum és Szakképző Iskolára.
Jelen minőségirányítási rendszert
• az oktatói testület elfogadta 2022 június 27-én,
• az Érdi Szakképzési Centrum fenntartóként elfogadta 2022 augusztus …….-én.
• Hatályba lép 2022 szeptember 1-jével.
• Felülvizsgálatára és módosítására 2026 június 30-áig kerül sor.
„A nemzetnevelés nem egyéb, mint az európai hivatás és szerep magyar lehetőségeinek tudatosítása a nemzet lelkében” Márai Sándor, 1942.
Az intézmény több szintű oktatást folytat: nappali tagozaton technikumi és szakközépiskolai osztályokat, esti tagozaton pedig a felnőtt szakképzésben vállal kiemelkedő szerepet. Iskolánk Dél-Pest megye korszerű szakképzési intézménye, mely duális képzéssel és nemzetközi tapasztalatszerzéssel támogatja diákjait és tanárait, hogy még gyorsabban tudjanak reagálni a munkaerőpiaci elvárásoknak. A diákjaink a helyi közösségek, szociális és kulturális intézmények támogatásával erősítik a térség fejlődését. A térség munkaadói szoros kapcsolatban állnak iskolánkkal és szívesen foglalkoztatják a jól képzett, iskolánkban végzett szakmunkásokat és technikusokat. A korszerű tanítási módszerek alkalmazása egyben a tanulók személyiségfejlesztését is szolgálja, amelyet egyik legfontosabb pedagógiai feladatunknak tartunk. Nevelőmunkánk elsődleges célja, hogy tanulóinkat segítsük a reális önkép és a pozitív értékrend kialakításában, hogy a közösségi együttélés szabályait elsajátítva cselekedeteiket a másik ember iránti tisztelet és tolerancia vezérelje, és felnőtt életükben is az együttműködést válasszák a versengés helyett. Az egészségnevelés és a környezettudatos gondolkodás kialakítása mindig is kiemelt célja volt pedagógiai munkánknak. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a kedvezőtlen szociokulturális háttér hatását ellensúlyozva, kialakítsuk tanulóinkban a szabad idő kulturált eltöltésének igényét, ezért a kínálatot még inkább szélesítve, változatos kulturális és sportprogramokat szervezünk a diákok számára. Iskolánk tudatosan vállalt küldetése az esélyteremtés: célunk, hogy a kedvezőtlen szociokulturális háttér vagy az egyéni adottságok miatti hátrányokat enyhítsük a középiskolai évek alatt, és a felzárkóztatás, tehetséggondozás kettős feladatának megfelelve, tanítványainkat hozzásegítsük ahhoz, hogy képességeiket minél jobban kibontakoztathassák.
A korszerű tanítási módszerek alkalmazása egyben a tanulók személyiségfejlesztését is szolgálja, amelyet egyik legfontosabb pedagógiai feladatunknak tartunk. Nevelőmunkánk elsődleges célja, hogy tanulóinkat segítsük a reális önkép és a pozitív értékrend kialakításában, hogy a közösségi együttélés szabályait elsajátítva cselekedeteiket a másik ember iránti tisztelet és tolerancia vezérelje, és felnőtt életükben is az együttműködést válasszák a versengés helyett. Az egészségnevelés és a környezettudatos gondolkodás kialakítása mindig is kiemelt célja volt pedagógiai munkánknak. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a kedvezőtlen szociokulturális háttér hatását ellensúlyozva, kialakítsuk tanulóinkban a szabad idő kulturált eltöltésének igényét, ezért a kínálatot még inkább szélesítve, változatos kulturális és sportprogramokat szervezünk a diákok számára. Iskolánk tudatosan vállalt küldetése az esélyteremtés: célunk, hogy a kedvezőtlen szociokulturális háttér vagy az egyéni adottságok miatti hátrányokat enyhítsük a középiskolai évek alatt, és a felzárkóztatás, tehetséggondozás kettős feladatának megfelelve, tanítványainkat hozzásegítsük ahhoz, hogy képességeiket minél jobban kibontakoztathassák.
A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók számára hátránykompenzációs rendszert működtetünk, amelynek keretében mentortanáraik irányításával egyéni felzárkóztató-fejlesztő és pályaorientációs foglalkozások segítik őket abban, hogy egyenlő esélyekkel lépjenek a következő képzési szakaszba.
Iskolánk jövőjének építéséhez biztos alapot jelent a szakmailag jól képzett, elkötelezett oktatókból álló oktatói testület, amely a munka világának elvárásaihoz rugalmasan alkalmazkodva, nyitott a folyamatos megújulásra, ugyanakkor értékeink, hagyományaink megőrzését is feladatának tekinti. Iskolánk legfőbb értékének az együttműködésre, bizalomra épülő emberi kapcsolatokat tekintjük. Arra törekszünk, hogy a világban fokozódó értékzavart és ellenséges vetélkedést ellensúlyozva olyan szeretetteljes, barátságos légkört teremtsünk, amely érzelmi biztonságot nyújt tanítványaink számára.
Iskolánk a térség meghatározó szerepű középfokú oktatási intézménye, mely rugalmasan alkalmazkodik a nemzeti oktatáspolitikához, a régióban található cégek és vállalkozások munkaerő piaci igényeihez illetve a beiskolázási körzetben élő szülők elvárásaihoz.
Tanulóink a térség számos településéről érkeznek, de szoros tanulói közösséget alkotnak. Tisztelik egymás értékeit, ápolják és gazdagítják iskolánk hagyományait. Felvett tanulóink összetétele heterogén. Magatartásuk és a tanuláshoz való viszonyuk változatos. Iskolánk mindent megtesz annak érdekében, hogy valamennyi tanulónk, legyen az átlag közeli, kiemelkedő tehetségű, vagy tanulási nehézségekkel küzdő, megkapja a számára legmegfelelőbb fejlesztést.
A jól működő partnerkapcsolataink, a korszerű technikai háttér, felszerelt tanműhelyek és a szülők támogatása erősíti iskolánk eredményes szakmai munkáját. Pályázatokon történő eredményes részvétellel az iskola rendszeresen vesz részt külföldi szakmai programokon, melyekkel szélesítjük tanulóink látókörét, színesítjük szakmai tapasztalataikat.
Meggyőződésünk, hogy a munka világában jól felkészült, széles látókörrel rendelkező szakemberekre és a munkaerőpiacon eladható szakmákra van szükség. Ezért iskolánk a jövőben még szorosabban kíván együttműködni a duális képzőhelyekkel. Ennek az együttműködésnek legfőbb stratégiai célja egy olyan hatékony és versenyképes szakképzési rendszer működtetése, amely rugalmasan alkalmazkodik a munkaerőpiac elvárásaihoz. Partner iskolaként ezeknek a céloknak a megvalósulásához úgy járulunk hozzá, hogy a közös projekt keretében végrehajtott szakmai program kidolgozásával illetve tananyag- és módszertani fejlesztés segítségével növeljük a szakmai oktatás színvonalát, és olyan szakmai ismeretek és kompetenciák birtokába juttatjuk tanulóinkat, hogy a végzettségük megszerzését követően azt a munka világában megfelelő módon kamatoztatni tudják.
A jövőben a készségfejlesztés-ismeretátadás megfelelő egyensúlyát kialakítva a tanítás- tanulás folyamatában a tevékenységközpontúságra fókuszálunk, hogy a minél sokoldalúbb foglalkoztatás révén tanulóink elsajátítsák az önálló ismeretszerzés és tanulás technikáit, hozzászokjanak a kitartó munkavégzéshez, illetve fejlesszük azokat a kulcskompetenciákat, amelyek segítségével képesek lesznek megfelelni az élethosszig tartó tanulás kívánalmának, és helyt állni a munka folyamatosan változó világában. Célunk elérésének alapvető feltétele a mára elodázhatatlanná vált módszertani megújulás és a hagyományos tanárszerep átértékelése, amely mind a pedagógusoktól, mind a diákoktól szemléletváltást igényel.
Iskolánk szellemiségét a jövőben még inkább a nyitottság és a partnereinkkel való együttműködés határozza meg. A partnerközpontú működés jegyében az iskola minőségcéljainak meghatározásakor fokozottabban figyelünk legfőbb partnereink, a tanulók és a szülők igényeire, és rendszeres elégedettségmérésre alapozva jelöljük ki az intézményfejlesztés irányait. Arra törekszünk, hogy még közvetlenebb kapcsolatot alakítsunk ki a szülőkkel, hogy a személyes „megszólítás” révén elkötelezettebbé váljanak közös céljaink megvalósításában.
Iskolánkban olyan kiegyensúlyozott, vidám diákokat szeretnénk látunk, akik az iskola által közvetített értékrend tudatában és biztonságot nyújtó világában a tanulásra és a tudásra építve tervezik jövőjüket.
Intézményünk vezetése és valamennyi munkatársa elkötelezett és felelősséget érez a jogszabályokban meghatározott és a szakmailag elvárható minőségi követelmények kielégítése, valamint a képzési tevékenység folyamatos fejlesztése iránt.
1. A technikumi képzés bevezetése, működtetése
• a duális partnerek feltérképezése
• kapcsolatfelvétel a duális képzőkkel
• az együttműködés kiépítése
• a hatékony képzés feltételeinek biztosítása
2. Szakképző iskolai osztályok működtetése
• szakoktatók felkutatása, szerződtetése
• duális partnerek bevonása
3. Volt tanulóink és a térség lakosainak további szakképzésekhez juttatása.
• a piaci igények felmérése
• esti tagozatos osztályok megszervezése
Igazgató
Igazgató helyettes
MICS- vezető
Mérés-értékelés felelős
A minőségirányítási csoport feladata a minőségirányítási rendszer kidolgozásának, működtetésének koordinálása, az oktatói testület bevonása a minőségirányítás program működtetésébe.
Aktív résztvevője, koordinátora az alábbi részfeladatoknak:
• a MIR dokumentumainak elkészítése
• az intézményi önértékelés, oktatói értékelés, vezetői értékelés ütemtervének elkészítése
• munkatervek elkészítése
• mérések, mérésértékelések
• intézményi értékelés
• fejlesztési célok kijelölése
• folyamattervek elkészítése
• partneri igény-, elégedettségmérés
• a dokumentumok rendszerezése
• az oktatói testület folyamatos tájékoztatása
A minőségirányítás egyes részfeladataihoz a MICS munkacsoportokat (továbbiakban MCS)
jelöl ki.
A folyamattervek megtervezéséhez, elkészítéséhez és megvalósításához a MICS fejlesztési csoportokat (továbbiakban: FCS) jelöl ki.
Célja: Az oktatói értékelési rendszer célja a szakmai fejlődés támogatása. A nevelési-oktatási- képzési tevékenység egységes és nyilvános elvárások alapján történő értékelése megmutatja intézményünk egyéni szakmai-pedagógiai arculatát, és erősíti a tanulóközpontú oktatást- nevelést-képzést, valamint a minőségi szakmai-pedagógiai munkát. Hosszú távú célunk az oktatók és az intézmény pedagógiai értékeinek bemutatása, a jógyakorlatok elterjesztése. Hozzájárulunk a szakképzés minőségfejlesztéséhez azzal, hogy intézményünkben a tanulók, a képzésben részt vevő személyek képességeiket fejlesztik, kibontakoztatják, így intézményünkből értékes, alkotóképes és a társadalom számára hasznos felnőttként lépnek ki.
Jogszabályi háttér: Intézményünk a minőségpolitika keretében a szakképzésért felelős miniszter által kiadott módszertani javaslat alapján készíti el az oktatók értékelési rendszerét. Az oktatói értékelési rendszert intézményünk minden oktatói munkakörére alkalmazzuk háromévente. A soron következő átfogó oktatói értékelésre 2023-ban kerül sor, majd ezt követően háromévente a továbbfejlesztett értékelési szempontrendszer és eljárásrend szerint végzi el intézményünk az oktatói értékelést.
Az oktatók értékelését az igazgató végzi az érintett vezetőhelyettesek és munkaközösség- vezetők, esetlegesen szaktanárok bevonásával. Az igazgató szükség esetén – a munkaközösség-vezetővel egyeztetve – külső szakértő bevonását is kezdeményezheti.
Az oktatói értékelés intézményi elvárásrendszerének meghatározása: Intézményünk a központi elvárásrendszer alapján végzi az oktatók értékelését az alábbi területeken:
• Képzettség szakképzettség
• Szakmai tapasztalat
• Munkaerőpiaci érték
• Szakmai felkészültség
• A szakképzés-releváns korszerű módszertan alkalmazása
• Pedagógiai tervezés
• Pedagógiai értékelés
• Együttműködés más oktatókkal, a szülőkkel és az oktatási partnerekkel
• Személyiségfejlesztő, csoportvezetői, tanulás támogató tevékenység
• Innovációs tevékenysége és szakmai elkötelezettség
Intézményünkben az igazgató a központi elvárásrendszer alapján végzi az intézményi vezetők
(igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető) értékelését az alábbi területeken:
• Képzettség szakképzettség
• Szakmai tapasztalat: figyelembe véve a vezetői tapasztalatot és a vezetői munkaerő- piaci tapasztalatot
• Munkaerőpiaci érték: figyelembe véve a vezetői szerep fontosságát
• Szakmai felkészültség, vezetői kompetenciák
• Pedagógiai folyamatok irányítása
• Változások kezelése
• Vezetői kommunikáció
• Oktatói munka ellenőrzése, értékelése, fejlesztések támogatása
• Kapcsolatrendszer működtetése
• Innováció, intézmény menedzselése
Az oktatói értékelés értékelési területei, szempontjai Az értékelési rendszer tíz értékelési területből áll:
◦ az 1-3. értékelési terület az adott munkakör értékelésére vonatkozik.
◦ a 4-10. értékelési terület a munkakört betöltő oktató szakmai kompetenciáinak teljesítményértékelése.
Az értékelési szempontok az értékelési terület lebontását jelentik, amelyek az összes területtel és azon belül a szempontokkal együtt a teljes oktatói tevékenységet lefedik.
Az oktatói értékelés végrehajtásához nélkülözhetetlen a rendszeres adatgyűjtés, amely segíti a megalapozott értékelés elvégzését. Fontos adatforrás a KRÉTA napló, a rendszeres óra/foglalkozáslátogatások és a releváns partnerek visszajelzései.
Az értékelés során használt módszerek: dokumentumelemzés, megfigyelés, kérdőív.
A dokumentumelemzés és az óra/foglalkozáslátogatás szempontjainak, illetve a kérdőívek kérdéssorainak célja, hogy az értékelési területenként megadott szempontok vizsgálatához elegendő információt szolgáltassanak.
Az indikátor olyan jelzőszám, mutató, amelynek segítségével egy célkitűzés megvalósulásának adott szintjét lehet szemléltetni. Jelenthet egy felhasznált erőforrást, egy elért hatást, egy minőségi szintet, illetve valamilyen egyéb változót. A gyűjtött adatok tehát akkor válnak indikátorrá, ha azt valamely célunk elérésének mérésére, értékelésére használja intézményünk. Ehhez elengedhetetlen, hogy a célokhoz pontosan meghatározzuk az elvárt eredményeket.
Az indikátorokat több szempont alapján csoportosíthatjuk, például az információ feldolgozottsági foka szerint vagy az előrehaladás mértéke szerint.
Az indikátorokkal szemben támasztott követelmények
• érvényes, releváns: pontosan tükrözze a mért, vizsgált fogalmat, mindenki számára egyértelmű és azonos legyen a jelentése és hasznos, használható legyen (jelen esetben) az önértékelés szempontjából;
• megbízható, statisztikailag pontos: azonos mérés két különböző személy által azonos értéket
adjon,
érthető és értelmezhető: az indikátor számításával kapott eredmény világos és meggyőző legyen a felhasználók számára;
• hozzáférhető: ami a könnyen előállíthatóság és számszerűsíthetőség követelményét jelenti;
• időszerű, naprakész;
• összehasonlítható az intézmény által évről évre gyűjtött adatokra vonatkozóan;
• valamilyen alkalmas referenciaszinthez mérhető (normativitás);
• változása jól mutassa a tevékenység eredményességének változását.
A kötelező szakképzési indikátorok az eredményességet meghatározó alapvető szakmai minőségmutatók, amelyek mérése minden intézmény számára kötelező és az adatok túlnyomó részét a meglévő elektronikus adatszolgáltatásokból meg lehet határozni; a jelenleg még nem gyűjtött adatokat intézményi adatszolgáltatással kell biztosítani.
Az intézmények azonban további szakképzési indikátorokat is használhatnak céljaik, fejlesztéseik eredményességének mérésére, folyamataik működésének ellenőrzésére és fejlesztéseik megalapozásához.
Előzetes feladatok:
• Áttekintettük és felülvizsgáltuk az egyes szempontokhoz rendelt intézményi folyamatokat és
szakképzési indikátorokat.
• Az intézményi működési gyakorlat-leírásokhoz kapcsoltuk az indikátorokat
További feladatok:
• Az indikátorokat 2022 szeptember 1-jétől minden tanévben áttekintjük és elemezzük.
• Az indikátorokhoz adatgazdákat rendeltünk, akik:
• információ és adatgyűjtést végeznek, hogy az önértékelési szempontokhoz és az azokhoz kapcsolódó elvárásokhoz rendelten összegezni tudjuk mindazokat az információkat, adatokat, tényeket, eredményeket, indikátorokat, amelyek rendelkezésre állnak;
• összegyűjtik egyrészt azokat a módszereket, eljárásokat, gyakorlatokat, folyamatokat, amelyek bemutatják, hogyan működik intézményünk, másrészt azt, hogy milyen eredményeket értünk el a célok, indikátorok megvalósulása terén.
A MICS-csel együtt:
• félévente egyszer elemzi az adatokat, vizsgálja a trendet;
• erősségeket (az indikátorok, mérési eredmények – legalább 3 év távlatában – folyamatosan javuló tendenciát mutatnak) és fejlesztendő területeket határoznak meg az intézményi működésben;
• a tanévzáró értekezleten ismertetik a monitorozás következtetéseit az oktatói testülettel.
• A vezető a következő tanév augusztusában felkéri és megbízza a fejlesztőcsoportokat.
A fejlesztőcsoportok:
• szükség esetén elemzik a fejlesztendő területet;
• okkeresést, kiegészítő vizsgálatokat végeznek;
• kijelölik a fejlesztési célt (mérhető indikátorral);
• cselekvési tervet készítenek;
• 2 éves ciklusban fejlesztéseket indítanak a megfelelő működési területeken.
Az indikátorok kialakítása, elemzése során az Önértékelési Kézikönyv „Kötelezően mérendő szakképzési indikátorok részletes leírása, értelmezési és számítási útmutatója” szerint járunk el:
• az indikátorok számításánál a vizsgálatba bevontak köre a technikumi és a szakképző iskolai szakmai oktatásban résztvevő, mind a tanulói, mind a felnőttképzési jogviszonyban álló tanulók;
• az adatok megbízhatóságának érdekében biztosítjuk évről évre a KRÉTA azonos módon történő adatfeltöltését;
• amelyik indikátor elemzésénél a trendvizsgálatnak van szerepe, ott trendvizsgálatot végzünk;
• a trendvizsgálathoz, az évenkénti összehasonlításhoz az adott indikátor számításához használt adatokat minden évben/tanévben azonos időpontra/időszakra vonatkoztatjuk és a vizsgálatba bevontak körét is azonos módszerrel választjuk ki.
Ahhoz, hogy az intézményi önértékelés keretén belül meg tudjuk vizsgálni működésünket, erősségeket és fejlesztendő területeket tudjunk meghatározni, szükség van a releváns partneri kör véleményére. Releváns partnerek azok, akik intézményünk stratégiai céljaihoz kapcsolódóan kiemelt jelentőségűek, elvárásaik, elégedettségük meghatározó intézményünk számára, továbbá intézményünk eredményes, hatékony működéséhez elengedhetetlen a velük történő jó partneri együttműködés, illetve elvárásaik és elégedettségük kulcsfontosságú az intézmény működésében, céljainak elérésében, ezért feltétlenül szükséges a mérésekbe való bevonásuk.
A partneri mérések szervező, koordináló munkáját a MICS végzi, a mérések lebonyolításába további kollégákat/munkacsoportokat is bevonunk. Önértékelési ciklusonként egy mérést végzünk.
Előzetes feladatok:
Elkésztítettük partnerlistánkat, majd csoportosítottuk partnereinket (külső és belső partnerek, releváns külső és belső partnerek, mérendő partnerek)
Meghatároztuk a partnereket képviselő személyeket.
Meghatároztuk az érintettek körét.
Meghatároztuk az elfogadható válaszadási arányt.
Adaptáltuk a partneri igény és elégedettségmérés kérdőíveit.
Az EQAVET Keretrendszer meghatározza azokat az elemeket, amelyeket a szakképző intézményeknek alkalmazniuk kell a minőségirányítási és minőségfejlesztési tevékenységükben. Intézményünk minőségirányítási rendszerében kerülnek azonosításra és szabályozásra azok a folyamatok, amelyek szabályozzák az intézményi működést a célok elérése érdekében. A folyamatok három területen (vezetési-irányítási, szakmai-képzési, támogató és erőforrás folyamat-területeken) kerülnek meghatározásra, ezeken belül azok az intézményünk számára kötelezően szabályozandó folyamatok, amelyek az ágazati szakképzési stratégiában megfogalmazott legfontosabb célokhoz és az intézmény alapvető működtetéséhez kapcsolódnak.
A javasolt folyamatok azok a lehetséges folyamatok, amelyek intézményi működésünk értékelése alapján fejlesztendő területet jelentenek, illetve kiegészülnek az intézményi értékelések alapján fontos egyéb fejlesztendő területekre készült folyamatszabályozásokkal. A folyamatmodell folyamatai kapcsolódnak az egyes önértékelési területekhez, szempontokhoz és elvárásokhoz, így az önértékelés keretében a folyamatok működésének értékelése is megtörténik. A folyamatszabályozás célja
A folyamatszabályozás célja intézményi működésünk legjobb gyakorlatának a kialakítása, a működésünk eredményességének javítása, a folyamat változékonyságának csökkentése, a célok megbízható teljesítése, valamint a szabályozott terület folyamatos fejlesztése. A célokat a folyamatok működtetésének segítségével érhetjük el; a folyamatszabályozás célorientált, gyakorlatközpontú és a PDCA logikára épül.
Az intézményi folyamatmodell készítése folyamán az intézményvezetés és a folyamatszabályozást végző csoport közösen azonosítja a folyamatokat.
A folyamatazonosítás forrásai:
• a folyamatmodell alapján kötelezően szabályozandó folyamatok,
• a célokhoz kapcsolódó egyéb, intézményünkre jellemző működési folyamatok azonosítása, amelynek során intézményünk céljaihoz meg kell keresni az azok teljesülését elősegítő intézményi folyamatokat, tevékenységeket, működési elemeket,
• az intézményi dokumentumok vizsgálata, a meglévő intézményi folyamatok, eljárások célokhoz kapcsolása,
• az intézményi önértékelés EQAVET alapú értékelési területeinek, szempontjainak és elvárásainak vizsgálata, célokhoz kapcsolása, a célok megvalósítását biztosító folyamatok azonosítása,
• fenntartói előírások, rendeletek által előírt folyamatok meghatározása.
A minőségirányítási rendszer leírás elkészítése során a MICS elkészíti a folyamatszabályozások kidolgozásának ütemtervét az azonosított és az intézményi folyamatmodellben szereplő összes folyamatra.
Az elkészült szabályozásnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia:
• a folyamatgazda megnevezése,
• a folyamat célja,
• a folyamat vonatkoztatási területének lehatárolása szervezetalapú (a szervezet mely területein érvényes?); tevékenységalapú (mely intézményi tevékenységekre terjed ki?), egyéb, a szabályozandó speciális területre vonatkozik,
• a folyamat algoritmusa (kezdőpontja, lépések sorrendje, végpontja),
• a folyamat értékkel bíró eredménye, kimenete, azaz produktuma,
• a folyamat mérésének indikátorai.
A folyamatszabályozás folyamata
• tervezés (P)
• szabályozás (D): Ki..., Mit..., Miért..., Mikor..., Hol..., Hogyan...?
• ellenőrzés (minden benne van-e?) (C) Próbáljuk ki!
• javítás, módosítás, bevezetés (A) Írásbeli szabályozási technikák
• szöveges leírás
• folyamatábra
• mátrix (táblázat)
• elektronikus eszközök
A folyamatok próbaműködtetése
• folyamatgazda
• bevezetés
• a folyamat mérése: eredmény, hatás, hatékonyság, relevancia
• javítás, fejlesztés
A szabályozás intézményi bevezetése
• döntés a bevezetésről
• betanítás
• erőforrások biztosítása
A folyamatok működésének mérése, értékelése
• rendszeres önértékelés, értékelési szempontokhoz rendelés
• folyamatok mérése, értékelése
• folyamatindikátorok
A folyamatok ellenőrzése, felülvizsgálata az önértékelés és a külső értékelés során történik, azonban a folyamatok felülvizsgálatát belső és külső auditor is végezhet, továbbá más intézményekkel való együttműködés keretében alkalmazhatjuk a Peer Review értékelést is.
1. Stratégiai tervezés
2. Tanévi tervezés
3. Emberi erőforrások menedzselése
1. Szakmai-képzési tervezés
2. Pályaorientáció, beiskolázás, tanulói felvétel
3. Oktatók szakmai-képzési együttműködése
4. Módszertani kultúra és eszköztár működtetése, fejlesztése
1. Gazsasági erőforrások biztosítása, beszerzési tevékenység működtetése
2. Intézményi adminisztráció, KRÉTA rendszer kezelése
3. Panaszkezelés
4.Folyamatszabályozások elkészítésének intézményi ütemterve
A szakképzési jogszabályokban meghatározott minőségirányítási rendszerkövetelmények központi eleme az intézményi önértékelés, amelynek célja, hogy segítse az intézményeket, így a mi intézményünket is a minél magasabb színvonalú, a partnerek elvárásait minél teljesebb mértékben kielégítő, a tanulók, a képzésben részt vevő személyek, a munkaadók érdekeinek megfelelő minőségi képzési szolgáltatás nyújtásában. Az önértékelés a minőség mérésének, értékelésének és fejlesztésének releváns eszköze, a hosszú távú szervezet- és minőségfejlesztés meghatározó eljárása. Vezetői eszköz, amely a tényeken alapuló, teljes körű értékelés alapján átfogó és átlátható képet ad intézményünk működéséről és teljesítményéről, ennek részeként az oktatási-nevelési-képzési tevékenységének eredményességéről, javítja intézményünk rezilienciáját és reagáló, alkalmazkodó képességét a változó körülményekhez, a munkaerő-piaci igényekhez, és segíti a tényeken alapuló döntéshozatalt, a tényekre alapozott fejlesztések megvalósítását.
Intézményünk minőségirányítási rendszerén belül az intézményi önértékeléshez azonos szempont- és elvárásrendszer alapján rendszeres időszakonként – négyévente – elvégzett külső értékelés is társul. Az intézményi átfogó önértékelés keretében sor kerül az intézményvezető önértékelésére is, amelyet az intézményi önértékeléssel egy időben végzünk, erről a 6. fejezetben írunk bővebben. Önértékelésünk úgy definiálható, mint intézményünk és vezetőink tevékenységeinek, kompetenciáinak és eredményeinek átfogó, szisztematikus és rendszeres gyakoriságú, meghatározott szakmai szempontok szerint történő (minőségalapú) átvizsgálása, értékelése.
• Az átfogó azt jelenti, hogy az önértékelés az intézmény minden területét érinti, valamint azt is, hogy az önértékelésben minden releváns partner szempontját megvizsgáljuk és, hogy nem csak az adatokat, hanem az azokra hatással lévő folyamatokat, módszereket is értékeljük.
• A szisztematikusság a rendszerszemléletet, a tevékenységek tudatosságát, az EQAVET Minőségbiztosítási Ciklus következetes és tudatos alkalmazását jelenti, valamint azt, hogy az alkalmazott módszerek és az elért eredmények mellett az azok közötti kapcsolatot is értékeljük.
• A tényszerűség, azaz az önértékelés tényekre, adatokra való építése szintén a szisztematikussághoz kapcsolható.
• A rendszeresség azt jelenti, hogy intézményünk az önértékelést rendszeres időközönként, újra meg újra megvalósítja, annak érdekében, hogy mérje az előrehaladást, önmagához mérten elért fejlődését, és fenntartsa a folyamatos szervezeti tanulást, a szervezetfejlesztési és a szakmai fejlesztési folyamatokat. Az önértékelés így teszi lehetővé, hogy intézményünk alkalmazza a folyamatos minőségfejlesztés logikáját, és ezzel megalapozza a folyamatos fejlődését.
A folyamatos fejlesztéshez az szükséges, hogy intézményünk időről időre információhoz jusson arról, hogy oktatási-képzési szolgáltatásainkkal hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben támasztott elvárásoknak; hogy a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával hogyan tudjuk fenntartani az egyensúlyt a különböző érdekeltek jelenlegi és jövőbeni igényei, szükségletei között. Ennek érdekében intézményünk a kétévente elvégzett önértékelése során méri és értékeli az oktatási-képzési szolgáltatásainkkal kapcsolatos partneri igényeket és elégedettséget, a munkaerőpiac igényeit, a végzetteket foglalkoztatók elégedettségét, vizsgáljuk a végzett tanulóik elhelyezkedését, munkaerő-piaci helyzetét. Továbbá intézményünk az önértékelés keretében méri és értékeli a stratégiai és minőségcéljaink megvalósulását, azt, hogy hol tartunk azok elérésében; az évente gyűjtendő szakképzési indikátorokat, a szabályozott folyamatok eredményességét, a cselekvési terv végrehajtásának eredményességét, az oktatói értékelési rendszer működtetését és eredményességét. Az intézményvezető önértékelésében a vezető egyes tevékenységekben vállalt feladataira, szerepére, és a vezetői kompetenciáira kerül a fókusz. Az önértékelés során intézményünk tényekre alapozva tudja tehát megállapítani azokat az erősségeinket, amelyekre építve további sikereket tudunk elérni, és azonosítani tudjuk a fejlesztendő folyamatainkat, tevékenységeinket és működési területeinket is. Intézményünk fejlődéséhez azonban nem magán az önértékelésen van a hangsúly, hanem a minőségkör zárásán, azaz az önértékelés során feltárt fejlesztési lehetőségek megvalósításán, amellyel intézményünk javítani képes saját teljesítményén, belső működésén és ezáltal a partnerek általi megítélésünkön. Ezért az önértékelési folyamat szerves részét képezik a követő tevékenységek, amelyek célja a fejlesztések ösztönzése, a folyamatos fejlesztés és fejlődés előmozdítása: az önértékelés során feltárt fejlesztendő területekre intézményünk fejlesztési célokat határoz meg, fejlesztési terveket készít és fejlesztési tevékenységeket valósít meg. Egy önfejlesztő folyamat indul szervezetünkben, amely az önértékelés a fejlesztő munka, az innováció alapjává, kiindulópontjává válik. A fejlesztések sikeres megvalósítása hozzájárul szervezeti kultúránk, intézményi működésünk és eredményeinkk folyamatos tökéletesítéséhez. Így beszélhetünk a „tanuló szervezet” működéséről, aminek alapja az önértékelésen alapuló minőségfejlesztés. Mivel az intézményi önértékelés szempont- és elvárásrendszere az EQAVET Keretrendszeren alapszik, így intézményünk az önértékelés során az intézményi működés EQAVET indikatív jellemzőknek való megfelelés-vizsgálatát is elvégzi, azaz felmérjük, hogy milyen mértékben teljesítjük a Keretrendszer részét alkotó európai közös minőségi alapkövetelményeket, elvárásokat, és megvizsgáljuk, hogy a Keretrendszerben megfogalmazott indikatív jellemzőknek hogyan tudunk megfelelni saját működésünkben.
Intézményünk minőségirányítási tevékenysége keretében kétévente átfogó önértékelést végez. Az intézményi minőségirányítási rendszer kialakításával egyidejűleg, 2022. augusztus 31-ig elkészítetük az intézményi önértékelési folyamat szabályozását. A kétéves önértékelési ciklus 2022. szeptember 1-jén indul. Az első átfogó intézményi önértékelést 2024. augusztus 31-ig kell elkészítenünk.
Az intézményben a MICS tagjai irányítják, koordinálják az önértékelést, rajtuk kívül az egyes feladatokra további munkatársakat vonunk be figyelemmel arra, hogy az önértékelést végzők jól reprezentálják az EQAVET alapú önértékelési szempontsor által lefedett intézményi működési területeket. Az önértékelésben részt vevők kiválasztása során előnyben részesítjük azokat a munkatársakat, akik elkötelezettek az intézmény fejlesztése iránt, rendelkeznek mérés-értékelési ismeretekkel, gyakorlattal és egy adott területen megfelelő rálátással az intézmény működésére. Az önértékelésben részt vevő munkatársak számára a megbízást írásban rögzítjük, dokumentáljuk.
Az intézményi önértékelés fontos eleme az önértékeléshez alkalmazandó szempontsor, amely meghatározza azokat a működési területeket, elemeket, eredményeket, amelyeket intézményünknek át kell tekintenie és értékelnie az önértékelés során. Az intézményi önértékelési szempontsor a szakképző intézmények hatályos jogszabályi környezetéhez, feladataihoz és működéséhez, szakmai-működési sajátosságaihoz illeszkedő, szakképzés-specifikus önértékelési eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ezáltal az intézményi fejlesztések megalapozásához. Az önértékelési szempontok intézményünk működésének és eredményességének minőségközpontú vizsgálatára irányulnak. Az intézményi önértékelési szempontsor az EQAVET Keretrendszer logikáját és felépítését követi.
Alapja az EQAVET Keretrendszer szakképző intézményi szintre érvényes 25 indikatív jellemzője. Ezek olyan alapvető minőségkövetelményeket – elvárásokat – határoznak meg, amelyek valamennyi szakképzést folytató intézmény számára értelmezhetőek, és amelyeket minden szakképzést folytató intézménynek teljesítenie kell ahhoz, hogy jó képzési minőséget szolgáltasson. A szakképzés minőségbiztosításának és minőségfejlesztésének európai szinten meghatározott és konszenzussal elfogadott közös alapvető minőségkövetelményei azok az elvárások, amelyekhez képest mérhető bármely szakképzésre vonatkozó rendszer, gyakorlat, eljárás elvárható eredményessége és hatékonysága. Az EQAVET indikatív jellemzők a magyar sajátosságok figyelembevételével és a hazai szakterminológiának megfelelően átfogalmazásra kerültek. Az összetartozó, együtt vizsgálandó indikatív jellemzők összevonása révén az intézményünknek önértékelése során a négy önértékelési területen összesen 21 szempontot kell vizsgálnia, értékelnie (Tervezés: 7, Megvalósítás: 7, Értékelés: 4, Felülvizsgálat: 3). Szerkezeti felépítését tekintve az intézményi önértékelési szempontsor három részre tagolódik: Önértékelési terület – Önértékelési szempont – Az önértékelési szemponthoz kapcsolódó elvárás.
| Önértékelési terület | Önértékelési szempont | Az önértékelési szemponthoz kapcsolódó elvárás |
|---|---|---|
| Az EQAVET Minőségbiztosítási Ciklus 4 lépése: Tervezés, Megvalósítás, Értékelés, Felülvizsgálat. | 21 vizsgálandó, értékelendő EQAVET alapú szakmai szempont, amelyekre erősségeket és fejlesztendő területeket kell mehatározniuk az intézményeknek. |
Az adott önértékelési szempont hazai szakképzési jogszabályi környezethez, a szakképző intézmények működési sajátosságaihoz igazított kifejtése, értelmezése: 1. Mit jelent(het) az adott szempont a hazai szakképző intézmények működésében? 2. Mit kell vizsgálni, értékelni az adott szempontnál az önértékelés során? |
Az önértékelési szempontokhoz kapcsolódó értelmezések tovább bontják az adott szempontot, és leírják, értelmezik, magyarázzák, illusztrálják azokat az elvárásokat, amelyeket az intézményeknek teljesíteniük kell. A magyarázatok segítséget nyújtanak az intézmények számára az önértékelési szempontok megértésében, konkrétabbá tételében, testreszabásában, ráirányítják a figyelmet arra, hogy az adott önértékelési szempont esetében milyen módszerek, folyamatok, tevékenységek, eszközök, eredmények stb. bemutatása jöhet szóba. Ily módon az elvárások biztosítják, hogy az önértékelés az adott működési terület minden lényeges és releváns aspektusára kiterjedjen.
A 21 önértékelési szemponthoz – ajánlásként – hozzárendelésre kerültek a szakképzési folyamatmodellből a kapcsolódó folyamatok, a szakképzési indikátorrendszerből a kapcsolódó kötelezően gyűjtendő indikátorok és a kapcsolódó kötelezően elvégzendő partneri mérések annak érdekében, hogy az értékelés módszertani támogatással, és minél megalapozottabban történjen. Az önértékelési szempontokat és az azokhoz kapcsolódó elvárásokat intézményünk magára, saját működésünkre adaptálta, amelynek során megjelenítettünk intézmény-specifikus sajátosságainkat is. Az egyes önértékelési szempontokhoz intézményünk a kötelezőeken kívül egyéb intézményi folyamatokat egyelőre nem határozott meg.
Az önértékelési szempontokhoz, elvárásokhoz rendelkezésre álló információk, adatok, tények, eredmények, indikátorok
• módszerek, eljárások, gyakorlatok, folyamatok, amelyek bemutatják, hogyan működik az
intézmény
• működése során milyen eredményeket ért el a célok, indikátorok megvalósulása, a folyamatok
működtetése, a partnerek elégedettsége, a cselekvési tervek végrehajtása terén
• kitől mit lehet begyűjteni?
Dokumentumelemzés: vezetői program, SZMSZ, Házirend, Szakmai program, mérési rendszer, munkatervek, beszámolók
• Kérdőívek: kétévente egyszer partnerektől: szülők, tanulók, oktatók, duális képzőhelyek,
végzetteket foglalkoztató gazdálkodó szervezetek
• Interjúk: olyan működési elemek feltárása céljából, melyek nem rögzítettek írásban, viszont működő gyakorlatok (folyamatfelelősökkel, vezetőkkel, középvezetőkkel, partneri kapcsolattartókkal törekedve a tényszerűségre, konkrétságra).
Az egyes önértékelési szempontokhoz az intézményi működési gyakorlat leírások elkészítése
• Minden szemponthoz ki kell fejteni az alkalmazott működési gyakorlatot
• Az intézményi működési gyakorlat konkrét, tényszerű leírása, nem elvek és vélemények
• Ki, mit, mikor(-tól), hogyan, milyen rendszerességgel, miért (milyen célok érdekében), hol (szervezeti életben elhelyezés), milyen szabályzó dokumentumok, belső szabályok alapján végez, azokkal mennyire van összhangban
• Minél több mutatót használva: kapcsolódó indikátorok, intézményi folyamatok, partneri, egyéb mérések eredményeit tartalmazza
• Van-e jól azonosítható folyamat az adott szempont, elvárás megvalósítására, és e folyamat végrehajtása során milyen módszer(eke)t, gyakorlatot alkalmaz az intézmény?
• Mióta és milyen gyakorisággal (mennyire rendszeresen) alkalmazza a kérdéses területen alkalmazott módszereit, gyakorlatát az intézmény?
• Mennyire jellemző („mindennapos”) ezeknek a módszer(ek)nek, gyakorlatnak alkalmazása és mennyire terjed ki az alkalmazás a teljes intézményre?
• Megvizsgálta-e az intézmény – és, ha igen, akkor mikor és hogyan –, hogy az alkalmazott módszerei szakmailag megfelelőek, eredményesek-e?
• Hogyan és milyen, indikátorokkal mérik, értékelik a módszerek megfelelőségét?
• A felülvizsgálat és szükség esetén a mérési eredmények alapján az intézmény javítja-e, illetve továbbfejleszti-e a kérdéses területen alkalmazott gyakorlatát?
• Intézményi önértékelési munkasablon használata
Az intézményi működési gyakorlat adott önértékelési szempontnak való megfelelőségének százalékos értékelése
• A bemutatott intézményi gyakorlatok elemzése, értékelése
• Annak meghatározása, hogy az adott, jelenleg alkalmazott működési gyakorlat mennyire felel meg
az önértékelési szempont által meghatározott elvárt intézményi működésnek
• Fel kell tárni és rögzíteni kell a hiányosságokat, problémákat, és azt is, hogy mi működik jól
- Az adott önértékelési szempont és a kapcsolódó elvárások teljesülésének mértékét százalékosan kell megadni az alábbi értékelési kategóriák alkalmazásával
0-20% nem felel meg
21-50% részben megfelel
51-80% többnyire megfelel
81-100% megfelel
Az intézményi működési gyakorlat önértékelése
• A működési gyakorlat leírása
• Az önértékelési szempontban megfogalmazott elvárások értékelése
• Az adott önértékelési szemponthoz kapcsolódó, az intézmény eredményességét az adott területen jelző szakképzési indikátorok értékelése
• A kapcsolódó folyamatok működésének az értékelése
• A kapcsolódó partneri és egyéb mérések eredményeinek az értékelése
• A cselekvési terv(ek) kapcsolódó megvalósult fejlesztéseinek az értékelése, elemzése alapján az – önértékelési szempontonként – jó működési gyakorlatok, erősségek és problémák, hiányosságok, fejlesztendő területek azonosítása, rögzítése
• A problémák, hiányosságok, fejlesztendő területek mellett – amelyekre épülnek az intézményi fejlesztések – fontos az erősségek feltárása, összegzése is, hiszen ezekre támaszkodhatunk a fejlesztő munka során, és szakmai-képzési tevékenységünk, működésünk ezek erősítésével válhat még sikeresebbé, eredményesebbé.
• Fejlesztendő terület(ek) meghatározása azon önértékelési szempont esetében kötelező, ahol a megfelelőség százalékos értéke 60% alatt van. (Fejlesztendő területet akkor is meghatározhat az intézmény, ha a százalékos érték 60% felett van, de ez alatt kötelező.)
Az önértékelés során az intézményi működést és eredményeket az alábbi szempontok mentén kell vizsgálni:
• Az adott önértékelési szempont által elvárt működési gyakorlatot alakítottunk ki. Ennek keretében vizsgálni kell a működési gyakorlat.
◦ kiterjedtségét az adott önértékelési szempontra vonatkozóan,
◦ kiterjedtségét az intézményre vonatkozóan,
◦ szabályozottságát, egységes működtetését,
◦ időbeli szabályozottságát, rendszerességét.
• Intézményünk a vizsgált tevékenység területen olyan működést alakított ki, amely céljainkon és a releváns partnereink elvárásain alapul.
• A vizsgált tevékenység területen egyértelmű szabályokat alakítottunk ki, jól definiáltuk a tevékenység megvalósításának elemeit (kinek, mit és hogyan kell megtennie).
• A kialakított szabályokat, a sikeres megvalósításhoz szükséges mértékben, írásban rögzítettetük.
• Az előírásoknak, belső szabályoknak megfelelően valósul meg a tevékenység végrehajtása az
mindennapi gyakorlataunkban.
• A kérdéses területre kialakított jó működési gyakorlatot intézményünk minden területén, minden munkaközösségében alkalmazzuk.
• A kérdéses területre kialakított belső szabályozást rendszeresen, és amikor az szükséges, minden esetben alkalmazzuk.
• Minden szükséges területen rendelkezünk mérési eredményekkel, számszerű adatokkal, amelyeket
• ha van rá mód – összehasonlítunk más hasonló intézmények eredményeivel.
• Az indikátorok, mérési eredmények (legalább 3 év távlatában) folyamatosan javuló tendenciát
mutatnak.
• A saját célokat elérjük, illetve túlteljesítjük.
• Az indikátorok, mérési eredmények vizsgálata alapján fejlesztéseket indítottunk a megfelelő működési területeken.
• A fenti szempontok közül az, amelyik nem, vagy csak részben teljesül, fejlesztendő terület lesz.
• A fejlesztendő területek közé tartoznak még azok a működési elemek, területek is, amelyekkel kapcsolatos elvárásokra intézményünk nem tudott választ adni, mivel az intézményben jelenleg nem foglalkozunk az adott terület tudatos kezelésével.
• Az is fejlesztendő területnek tekintendő, ha intézményünk egy adott tevékenységének értékelésével kapcsolatban nem rendelkezik tényekkel, azaz nem tudjuk mérési, értékelési adatokkal alátámasztani a vizsgált tevékenység eredményességét.
• A végső értékelést, az erősségek és a fejlesztendő területek konszenzussal történő meghatározását csoportmunkában végezzük el.
• Azt határozzuk meg, hogy milyen mértékben teljesíti az adott önértékelési szempont elvárásait intézményünk, és, ha nem, vagy csak részben, akkor a fejlesztés érdekében mit kell tennünk.
• Az erősségek és a fejlesztendő területek intézményi szintű összesítése során a MICS áttekinti az önértékelést, és konszenzussal meghatározza az önértékelésen belüli kapcsolatokat, összefüggéseket külön az egyes önértékelési szempontok esetében azonosított erősségek és külön a fejlesztendő területek között.
• Itt azt kell áttekintenünk, hogy vannak-e olyan, az egyes szempontokban azonosított erősségek vagy fejlesztendő területek, amelyek összefüggenek egymással és így intézményünk egy nagyobb területének a megfelelő vagy nem megfelelő működését erősítik meg, támasztják alá.
• Továbbá azt kell megvizsgálnunk, hogy vannak-e olyan erősségek vagy fejlesztendő területek, amelyek azonos okokra vezethetőek vissza, ezért kezelésük is azonos módon történhet.
• Ebben a lépésben tehát intézményünknek át kell gondolnia az egész önértékelését, és el kell készítenünk az Erősségek és a fejlesztendő területek intézményi szinten összesített listáját, amelyben már összekapcsoljuk és átfogalmazzuk az összetartozó erősségeket és az összetartozó fejlesztendő területeket.
• Ebből a listából látható, hogy hol szükséges a beavatkozás, annak érdekében, hogy intézményi működésünk megfeleljen az önértékelési szempontokban megfogalmazott szakképzés-specifikus elvárásoknak.
• Az összegzés segíthet intézményünk számára áttekinteni és összefoglalni az önértékelés tényeit, nem csupán egy-egy önértékelési szemponthoz kapcsolódóan, hanem komplex módon, a belső összefüggéseket feltárva, intézményünk egészének vonatkozásában.
• Az erősségek és a fejlesztendő területek intézményi szinten összesített listájának elkészültét követően egy külön lépésben meghatározzuk az összegzett fejlesztendő területeken belüli prioritásokat, elkészítjük az intézmény fejlesztendő területeinek priorizált listáját.
• A fejlesztendő területek rangsorolásának célja, hogy iránymutatást adjon arra vonatkozóan, hogy mely fejlesztendő területtel, területekkel célszerű elsődlegesen foglalkoznia intézményünknek.
• A rangsorolás eredményeként a MICS az erősségek és a fejlesztendő területek összesített listájában szereplő fejlesztendő területek sorrendjét határozza meg, így elkészül a fejlesztendő területek rangsorolt listája.
• Az intézményvezető részt vesz az erősségek és a fejlesztendő területek összesítésében, valamint a fejlesztendő területek rangsorolásában. Ez egyfajta vezetői kontrollt, és a MICS-tal együtt az önértékelés és az önértékelés eredményeinek a minőségbiztosítását is jelenti.
• Az önértékelés eredményeit megismertetjük az oktatói testület tagjaival, amely során az oktatói testület megvitatja és elfogadja az önértékelés eredményeit, továbbá kijelöli a megvalósítandó́ fejlesztéseket.
• Az oktatói testületi előterjesztés célja, hogy a munkatársak megismerjék az önértékelés eredményeit, főbb megállapításait, és ennek részeként azokat a fejlesztendő területeket, amelyekkel
• az önértékelés során feltárt információk alapján – elsődlegesen foglalkoznia kell intézményünknek, és döntsenek arról, hogy mely fejlesztés(eke)t indítjaindítjuk e intézményünkben.
• Az előterjesztést megelőzően a MICS elkészíti az intézményvezető közreműködésével az intézményi önértékelés és a hozzá tartozó elemzések, kitöltött önértékelési sablonok alapján az Erősségek és a fejlesztendő területek intézményi szinten összesített listáját.
• Fejlesztendő területek rangsorolt listája alapján – meghatározza, hogy milyen információkat és milyen formában szeretnének megosztani az oktatói testülettel, annak érdekében, hogy közösen kijelölhessék a fejlesztési irányokat.
• Az oktatói testületi előterjesztés két fő elemből áll: az önértékelési dokumentációból és a szóbeli prezentációból.
• A MICS-nek a Fejlesztendő területek rangsorolt listája alapján az intézményvezetővel egyeztetett javaslatokkal kell rendelkeznie a fejlesztendő területeket illetően, és ezeket elő kell terjesztenie az oktatói tantestület számára abból a célból, hogy az kiválassza és döntsön arról a 3-6 releváns fejlesztendő területről, amelyekre vonatkozóan az intézmény célokat tűz ki és intézkedéseket hoz, cselekvési tervet készít.
• A fejlesztések kiválasztásánál figyelembe vesszük az intézményben már folyamatban lévő fejlesztéseket, illetve az egyes projektek, programok keretében indított fejlesztések ütemezését is, hiszen ezek korlátoz(hat)ják az elindítható új fejlesztések számát.
Az intézményi minőségfejlesztő tevékenységének lépései:
• Az első lépés az önértékelés eredményei alapján kiválasztott fejlesztendő területekre fejlesztési célok meghatározása, kitűzése, amelyet meg kell, hogy előzzön a problémák okainak a feltárása és elemzése.
• A célok megfogalmazásánál mindenképpen ügelünk arra, hogy az pontos, konkrét, megvalósítható, mérhető, reális (SMART) legyen, az adott problémára (fejlesztendő területre) vonatkozzon (vagyis arra, hogy miért nem felel meg az intézményi működési gyakorlat az
önértékelési szempont elvárásainak) és valóban a probléma, hiányosság, fejlesztendő terület megszüntetését eredményezze.
• A cél megfogalmazásánál fontosnak tartjuk, hogy az a megfelelő intézményi szinten és hatáskörben történjen, és, hogy a munkatársak megismerjék a kitűzött célokat.
• A kijelölt fejlesztési feladatok megtervezésére és megvalósítására cselekvési készítünk, amelyeket az oktatói testület fogad el és a fenntartó hagy jóvá.
• A cselekvési terv készítésének célja, hogy az intézmény meghatározza a kitűzött fejlesztési célok elérésének részletes útját.
• Minden egyes fejlesztési célra külön cselekvési tervet készítünk.
• A cselekvési terveket intézményünk éves munkatervével összehangoljuk, hogy elegendő erőforrás álljon rendelkezésre a cselekvési tervekben foglalt feladatok megvalósításához.
• Fontos, hogy a cselekvési tervek tartalmazzák az alábbi szükséges elemeket, amelyek biztosítják a feladatok megvalósítását:
◦ a fejlesztés eredményes megvalósításához szükséges feladatokat;
◦ a feladatok végrehajtásának elvárt eredményeit;
◦ a feladatok ütemezését (időigény, határidő);
◦ a feladatok végrehajtásában résztvevőket (felelős, közreműködő);
◦ a fejlesztés főbb mérföldköveit, ellenőrzési pontjait;
◦ a fejlesztés megvalósításához szükséges erőforrásokat.
• A fejlesztési célok kitűzése, a cselekvési tervek készítése és megvalósítása a fejlesztő csoport egy- egy tagjának (FCS) feladata, amelyeket az adott fejlesztési területen releváns kompetenciákkal rendelkező vezetők, munkatársak (oktatók, egyéb alkalmazottak) alkotnak, de külső szakértőt is bevonhatnak ebbe a munkába.
• A feladatok koordinálása és az önértékeléssel való összhang biztosítása érdekében az FCS-ban részt vesz a MICS egy-egy tagja is.
• Az FCS-ok vezetői felhatalmazással végzik a munkájukat.
• A cselekvési tervek megvalósításának folyamatában rendszeresen tájékoztatjuk munkatársainkat a feladatok megvalósulásának állásáról, arról, hogy hol tart és milyen eredményesen folyik a FCS munkája. Ez a tudatos, rendszeres információátadás és kommunikáció teremti meg a lehetőséget a munkatársaink számára, hogy megismerjék az elért eredményeket, lássák a további feladatokat és így bármikor be tudjanak kapcsolódni a fejlesztésekbe, ezzel is segítve a fejlesztések megvalósítását.
• A fejlesztések megvalósítását követően – a következő önértékelés során – értékeljük, hogy a befejezett fejlesztések elérték-e a kívánt céljukat, és ennek eredményeképpen intézményünk kielégíti-e az önértékelési szempontokban megfogalmazott elvárásokat, a kapcsolódó követelményeket.
• Amennyiben a vizsgált fejlesztés elérte a kitűzött célját, elsődleges feladatunk a szabályozott működés biztosítása, azaz az új folyamat működtetése.
• Amennyiben nem értük el a fejlesztés a kívánt célját, úgy korrekciót kell végrehajtanunk, vagy új fejlesztést kell indítanunk a vizsgált területre vonatkozóan.
• A cselekvési tervekbe beépített ellenőrzési pontok, mérföldkövek is biztosítják, hogy a fejlesztési folyamat ne akadjon el és elérjük az elvárt eredményt.
• A cselekvési tervek megvalósítását a tanév végi értékelések során a mérföldköveknek megfelelően
értékeljük.
• A következő önértékelés során értékeljük a fejlesztések eredményét, eredményességét.
• A sikeres cselekvési tervek jó gyakorlatként vagy intézményi folyamatszabályozásként beépülnek intézményi dokumentumainkba.
• Az önértékelés folyamatának lezárását követően elvégezzük az önértékelési munka áttekintését, értékelését, a megvalósítás pozitív és negatív tapasztalatainak az összegyűjtését, valamint az önértékelés intézményi folyamatának, módszereinek és eszközeinek a felülvizsgálatát és javítását. Mindezek elengedhetetlenül szükségesek a továbbfejlesztéshez, amely biztosítja, hogy a következő alkalommal intézményünk az önértékelését még hatékonyabban és eredményesebben végezhesse el.
A tapasztalatok alapján áttekintjük, felülvizsgáljuk az önértékelés folyamatának már elkészült szabályozását, és megvizsgáljuk, hogy szükséges-e a folyamat módosítása, illetve, hogy az önértékelési gyakorlat mennyiben felel meg a szabályozásban rögzített folyamatnak. A fenntarthatóság érdekében írásban rögzítjük az önértékelés továbbfejlesztett folyamatát, vagyis azt a gyakorlatot, ahogyan a jövőben végezni fogjuk az önértékelést. A végső cél intézményünk önértékelési rendszerének a kialakítása és folyamatos, hosszútávon történő működtetése.
Intézményünk minőségirányítási rendszerének meghatározó része intézményünk átfogó önértékelése. Önértékelési rendszerünket úgy kell kialakítanunk, hogy annak keretében sor kerüljön az intézményvezető önértékelésére is, alkalmazva az Szkr. 124. § (5) bekezdésében előírtakat, amely szerint „az igazgató munkáját az oktatói testület ... a vezető megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli”. Az intézményvezetői önértékelés ilyen módon az intézményi önértékelésre és az Szkr-ben előírt kérdőíves értékelésre épül, amely során a vezető egyes tevékenységekben vállalt feladataira, szerepére és vezetői kompetenciáira kerül a fókusz.
Az intézményvezetői önértékelés előkészítését a MICS koordinálja.
Az intézményvezető önértékelése kapcsolódik az intézményi önértékelés folyamatához, mert az előkészítő lépéseket követően a vezető akkor kezdheti meg önértékelési tevékenységét, ha az intézményi önértékelés folyamatában elkészült:
• az intézményi működési gyakorlat önértékelési szempontonkénti leírása,
• megtörtént az adott szempontnak való megfelelőség értékelése,
• az értékelés indoklása és az erősségek, fejlesztendő területek meghatározása, hiszen mindezek és az intézményvezető tevékenységéről és vezetői kompetenciáiról szóló partneri visszajelzések szolgáltatják az intézményvezetői önértékelés alapját.
• A partneri körnek ebben az esetben az oktatókat és a munkaerő-piaci partnereket (duális képzőhelyek oktatói) kell tekinteni.
Az intézményvezetői önértékelés előkészítése
• A MICS az elvárások mentén összeállítja a partneri kérdőíveket, amely alapján az oktatói testület és a munkaerő-piaci partnerek értékelik az intézményvezető munkáját
• A MICS-vezető koordinálásával egy mérésértékelési munkacsoport által megtörténik a partnerek kérdőíves megkérdezése.
• A mérésértékelési munkacsoport összesíti a beérkezett kérdőíveket.
• A MICS-vezető az összesített kérdőíveket és az intézményi önértékelés eredményét tartalmazó dokumentumot átadja az intézményvezetőnek.
Az intézményvezetői önértékelés végrehajtása
• Az intézményvezető megvizsgálja és elemzi az intézményi önértékelés során önértékelési szempontonként megfogalmazott működési gyakorlat leírásokat, a működési gyakorlatok százalékos és szöveges értékelését, és a szempontonként feltárt erősségeket és fejlesztendő területeket
• Az intézményvezető elkészíti az intézményvezetői önértékelési dokumentumot, amelyben meghatározza és leírja a saját magára megfogalmazott erősségeket és fejlesztendő területeket, úgy, hogy egy-egy erősség vagy fejlesztendő terület egy, vagy több önértékelési szempontra is vonatkozhat.
• A dokumentumban bemutatja, hogy az összegyűjtött fejlesztendő területek alapján milyen fejlesztéseket kíván megvalósítani saját tevékenységére vonatkozóan, továbbá röviden kifejtheti a kiválasztott fejlesztések indokait, mi ösztönözte a választását, milyen vezetői képességek, kompetenciák fejlődését célozza meg azokkal.
• Az intézményvezetőnek saját fejlesztési céljai kiválasztásánál ajánlott figyelembe vennie az intézményre vonatkozóan meghatározott fejlesztéseket, hiszen a vezető és az intézmény fejlesztési céljai egymást erősítik, összehangolásuk a minőségfejlesztés eredményességét növeli.
• Az intézményvezető megvalósítani kívánt fejlesztési feladatainak megtervezésére és megvalósítására cselekvési tervet készít, amely tartalmazza:
• a fejlesztés eredményes megvalósításához szükséges feladatokat;
• a feladatok végrehajtásának elvárt eredményeit;
• a feladatok ütemezését (időigény, határidő);
• a feladatok végrehajtásában résztvevőket (közreműködő);
• a fejlesztés főbb mérföldköveit, ellenőrzési pontjait;
• a fejlesztés megvalósításához szükséges erőforrásokat.
Az intézményvezetői önértékelési szempontsor azonos az intézményi önértékelés szempontsorával. Az intézményvezetőnek az önértékelését azonban aszerint kell elvégeznie, hogy az intézményi tevékenységekben hogyan mutatkoznak meg vállalt feladatai, személyes szerepvállalása és vezetői kompetenciái.
Az elkészített intézményvezetői önértékelési dokumentumot és cselekvési tervet az intézményvezető az intézményi cselekvési tervvel egyidőben megküldi az intézmény fenntartójának.
▪ Képzettség szakképzettség
▪ Szakmai tapasztalat
▪ Munkaerőpiaci érték
▪ Szakmai felkészültség
▪ Pedagógiai folyamatok irányítása
▪ Változások kezelése
▪ Vezetői kommunikáció
▪ Oktatói munka ellenőrzése, értékelése, fejlesztések támogatása
▪ Kapcsolatrendszer működtetése
▪ Innováció, intézmény menedzselése.